A BIBLIÁRÓL

1) Alapinformációk

A Biblia görög szó, jelentése: könyvek.

Két nagy részből: az ó- és újszövetségből áll, melyek héber illetve görög nyelven íródtak.

2) Keletkezéséről, fennmaradásáról

·        Először szájhagyomány útján adták át a teremtés, az első emberek, s azok leszármazottainak történetét.

·        Utána írás nyomán maradt ránk

-         ékírással először agyagtáblákra írtak

-         képírás (többezer szót kellett megjegyezni, csak nagyon kevesen tudtak írni)

-         szótagírás (még így is több mint 600 szótagjelet kellett ismerni)

-         Kr.e. 3000 papirusz felfedezése papirusznádból (jobb, mint az agyagtábla, de csak korlátozott mennyiségben tudták előállítani)

-         Kr.e. 1500-1300 között terjed el igazán az írás, amikor is már ABC betűivel írtak (csak 20-30 jelet kellett tudni, hamar megtanult bárki írni, olvasni)

-         Kr.e. 170 pergamen állatbőrből (jobb, mert nem szakad olyan könnyen, csak drága)

Ebből lesznek a tekercsek. (a jegyzetlapok továbbra is agyagcserepek)

-         16. századtól a könyvnyomtatással és az olcsó papírral kezd igazán elterjedni a Biblia.

-         Ma már a ma létező nyelvek közül csak nagyon kevés nem birtokolja a Bibliát, illetve annak egy részét sem. De a misszionáriusok folyamatosan munkálkodnak, hogy a legkisebb törzshöz / embercsoporthoz is eljusson a Biblia üzenete.

·        Tekercseken adták tovább a Bibliát egymásnak az emberek (mivel drágasága miatt csak kevesen birtokolták). Ilyen tekercseket találtak az első gyülekezetek templomául/gyülekezeti helyéül szolgáló katakombákban (ezek sírhelyek voltak, a keresztyénüldözések miatt kényszerültek ilyen találkozási helyet találni maguknak), barlangokban (lásd a Qumránban talált tekercsek!).

·        Majd a 11. századtól könyvnyomtatással készítik a Bibliát, de igazából a 16-17. századtól a reformációval és az olcsó előállítású papírral kezd igazán elterjedni a Biblia és hozzáférhetővé lenni a hétköznapi emberek számára is. Még ekkor sem volt olyan olcsó a Biblia, mint napjainkban (csak 2-3 ezer forint, ami nem sok, ahhoz képest amennyi értéket közvetít számunkra), de a keresztény emberek összespórolták a rávalót.

·        Magyar nyelvre 1590-ben Károli Gáspár fordította le a teljes Bibliát, sokáig ez volt használatos, majd 1975-ben készült (mind a katolikusoknál, mind a protestánsoknál) egy új fordítás, ami a mai nyelvhasználatunkhoz sokkal közelebb áll, így jobban is érthető.

Ezt ajánljuk a gyerekeknek olvasásra.

3) A Biblia keletkezési ideje

Ha az egész Bibliát nézzük, akkor megalkotása kb. Kr. előtt 1500-tól Kr. után 100-ig tartott, tehát közel 2 évezreden keresztül írták. Nincs még egy ehhez fogható alkotás, ami mégis ennyire egységes.

Az Ó- és Újszövetség között 400 „csendes” év, amikor nem volt prófétálás.

A két szövetségen belül azonban a könyvek nem időrendi sorrendben kerültek a Bibliába.

Például: az Újszövetségen belüli sorrend:

            - Pál levelei az evangéliumok előtt                    Kr.u. 40-50

            - Márk evangéliuma                                        Kr.u. 60

            - Máté, Lukács, Ap.Csel.                                Kr.u. 60-as évek

            - János ev., levelei, Jel. Könyve                       Kr.u. 80-90

4) Szerzői

Ószövetség:

Általában a zsidó nép vezető emberei (Mózes, Józsué és már bírák, próféták[1] vagy királyok – lásd Dávid zsoltárai, vagy Salamon példabeszédei).

Újszövetség:

Itt már nagyobb viták voltak, hogy kiknek a művei kerüljön bele (időközben megjelent tévtanítások miatt is). Alappróbán elég annyi, hogy az Újszövetség szerzői apostolok[2], tanítványok voltak.

Az Újszövetségi kánonba[3] kerülés kritériumai:

1. apostoli kritérium: apostol vagy közeli tanítvány írta
2. kánoni összhang: megfeleljen az alapvető hitelveknek (kánoni= Bibliához tartozó)
3. elfogadási kritérium: ami az ősegyházban általánosan elismert, elfogadott könyv volt.

Hitelességének főbb bizonyítékai:

1. eredeti és másolati példányok keletkezése közt eltelt idő

(Homérosz Illiászánál ez ezer év: Kr.e. 800 és Kr.u. 2-3.sz.

A Biblia esetében csak pár évtized: Kr.u. 50-100 és Kr.u. 100-150)

2. Másolati példányok száma

(Homérosz művéből 650, míg a Bibliából 5000 másolat maradt ránk!)

5) A Biblia részeiről

Alappróbán elég: Ó- és Újszövetség bontás.

Nagyobbaknak:

Ószövetség részei:

·        Tóra = Mózes öt könyve

·        Szent Iratok (18): történeti könyvek, zsoltárok, énekek, példabeszédek, zsidó királyokról szóló könyvek

·        Próféták (16): 4 nagypróféta: Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel és Dániel, valamint 12 kispróféta (ezeket nem szükséges tudniuk)

·        Apokrif iratok: amik benne vannak a katolikus bibliában, míg a protestánsban nincsenek! [4]

(Ezekről nem muszáj beszélnetek, csak tudjátok, ha valaki rákérdez.)

Újszövetség részei:

·        4 Evangélium

Kifejezés: Márk 1,1-ből való

Jelentése: jó hír, örömhír

Tartalma: történeti leírás Isten emberré lett Fia földi életéről

Miért van 4 evangélium?

Isten azt akarta, hogy rendkívül hiteles tanúságtételeink legyenek Fiának emberré létéről, földi életéről, haláláról és feltámadásáról (hiszen ezek az események meghatározóak a mi üdvösségünk szempontjából!)

Evangelistákról:

Máté: egyik apostol, aki vámszedő volt, Jézus földi életének egyik szemtanúja,

Márk: Péter apostol melletti tanítvány, Péter beszámolója alapján írta meg

Lukács: eredetileg orvos (nem zsidó, hanem pogány) volt, később Pál apostol munkatársa, személyes kutatás és szemtanúkkal való tanácskozás alapján írta meg evangéliumát,

János: ő is apostol, Jézus szeretett tanítványa, sajátos nézőpontja van.

Szinoptikusok= együttlátók: Máté, Márk és Lukács

Közös nézőpontjuk van:     - Jézus Krisztus elvettetése fokozatosan lesz nyilvánvalóvá

                                         - A világnak szól:         zsidóknak        Máté

                                                                            rómaiaknak      Márk

                                                                            görögöknek     Lukács - pogányok ev.-a

János apostol nézőpontja:

-         Jézus Krisztus[5] elvettetése már az evangélium kezdetén nyilvánvaló

-         Isten bizonyságtevőinek szól: hívő keresztényeknek

-         Legkésőbb keletkezett evangélium, emiatt érettebb a teológiája/mondanivalója, mint a szinoptikusoknak.

(Pl.: Jézus „Én vagyok…” mondásai csak itt találhatóak meg.)

·        Apostolok Cselekedetei

Szerzője: Lukács evangelista.

Tartalma: az első keresztyén gyülekezetek története. Jézus mennybemenetelétől áttekinti az apostolok szavait, cselekedeteit Pál apostol római fogságáig.

Szemléletesen tárja elénk Jézus gyülekezetének terjedését az első században.

Nyitás a pogányok felé: átmenet a zsidómisszióból a pogánymisszióba.

·        Pál apostol 13 levele gyülekezetekhez és egyéb hívő személyekhez

Voltak címzett gyülekezetek/személyek, de egymás között nyíltan terjesztették, mivel tartalmuk alapján bárkihez szólhat.

·        További 8 levél Jakabtól, Pétertől, Jánostól és Júdástól

(Júdás nem az áruló, hanem egy Jézust követő tanítvány.)

·        Jelenések Könyve

Az utolsó idők eseményeit jövendöli meg.

„Ezek pedig azért irattak meg, hogy higgyétek: Jézus a Krisztus,

az Isten Fia, és e hitben életetek legyen az Ő nevében.”

János 20,31